Tánci-tánci

Pénteken volt az első kb. rendes, normális táncpróba... Állati jó volt! Annyit röhögtem, és rájöttem, h. ennek a táncnak közösség formáló ereje is van! Az egész osztály ott poénkodott, olyan emberek szóltak hozzám, meg röhögtek velem, akikkel 8 év alatt váltottam két szót!
Igaz a párom nem volt ott, ezért nekem egyedül kellett táncolnom, de azért jó volt! Mi is majdnem ilyen profin toljuk mint itt a képen, bár remélem nekem nem nyúlnak így hozzá a nyakamhoz, mert baromi csikis... (Matyi tudna mesélni:P)
És a táncpróba végére, Bakács Tibor settenkedő mintájára megszületett, Bartal Áron lopakodó!:D A történet röviden: Van egy olyan lépés, mikor körben állunk, fogjuk egymás kezét, és balra-jobbra lépkedünk, de nem ilyen csárdás fajta lépkedést kell elképzelni, hanem jobb láb elöl keresztezve a ballal, és úgy, és az Áron, meg kicsit beguggolt, és úgy ment, mint vmi kommandós, aki becserkészi áldozatát:D Nagyon poén volt!:D:D:D:D:D